III. HÉT – 3. NAP

„A szeretet nem feltételezi a rosszat” 1Kor 13,5

Tegnapi napunk folytatása a mai. Egészen nem szétválaszthatók ezek a tulajdonságok. Hiszen aki haragra gerjed, az valamilyen módon feltételezi a másikról a rosszat. A rossznak a feltételezése szinte minden bűnben jelen van ilyen-olyan módon. A rossz feltételezése saját önzőségünket, gőgünket, hiúságunkat növeli: hiszen a másik lehúzásával automatikusan magunkat nagyítjuk fel közvetlenül, vagy közvetetten. Mindazonáltal a rossz feltételezésével nem vesszük észre a másikban Krisztust, ugyanis róla nem feltételezhetünk rosszat. A rossz feltételezése megakadályozza a másikat a fejlődésben, a javulásban, a tökéletesedésben. Rosszat feltételezni azonban nemcsak embereknél lehetséges, hanem eseményekben. Vannak tipikusan pesszimista emberek, akik mindenből eleve a rosszat emelik ki. Sajnos az a legnagyobb baj ezzel kapcsolatban, hogy így nem képesek meglátni Isten ajándékait az életükben, az apró csodákat, és ha valami negatív éri őket, nem tudnak azon túllépni, nem tudják továbbgondolni, hogy miként lehet ebből építkezni…

Segítő kérdések: Vannak-e olyan emberek környezetemben, akik hajlamosak rosszat feltételezni másokról, eseményekről, dolgokról? Tudok-e segíteni nekik, hogy kicsit próbáljanak meg optimistábban hozzáállni a dolgokhoz, emberekhez? Mennyire szoktam én feltételezni a rosszat? Tekintsem át napomat Jézussal, hogy meglássam, hogy van szükség az Ő segítségére akár magamnál, akár másoknál…