A féltékenység egy nagyon nehéz és nagyon kényes kérdés. Ebben a részben a féltékenységről, mint negatív tulajdonságról van szó. Ugyanis a Szentírás egyéb helyein erényként ír arról, hogy féltékeny szeretettel szeretni valakit. Itt, a szeretet himnuszában, ami a féltékenység hátterében áll, ami tulajdonképpen megmérgezi a szeretetet, az az irigység és az önzőség. Ha valaki fontos számomra, és igazán őszinte szeretettel szeretem, akkor fontos számomra a másik épülése, fejlődése, élete. Élet pedig egy emberi kapcsolatból csak akkor születhet, ha egymás felé fordulva kinyílnak a társak a világ felé és befogadókká válnak. Ezt a kinyílást és befogadást akadályozza meg a féltékeny szeretet. De ne gondoljuk, hogy csak a párkapcsolatban lehet féltékenynek lenni. Bármilyen emberi kapcsolatban felütheti magát a féltékenység, sőt, kissé abszurdnak tűnhet, de akár élettelen tárgyra, tevékenységre, hobbira…stb. is lehet féltékenynek lenni. És természetesen, amint az emberi kapcsolat megrontója lehet a féltékenység, úgy válhat az ember részéről kísértéssé az Istennel való kapcsolatban is mérgezővé a féltékenység érzése. Ha őszinte, tiszta szeretettel fordulok a másik felé, s a másik embernek is helyén van az istenkapcsolata és emberi kapcsolatai, akkor kinyílunk a világ felé és nem lesz helye a féltékenységnek.
Segítő kérdések: Mi jut eszembe erről a témáról? Mit jelent számomra a féltékenység? Hol tapasztaltam meg életemben már a féltékenységet? Elbeszélgetek erről Jézussal, majd egy számomra fontos emberrel…
