Pócspetriben február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján megemlékezést tartottak egyházi és közjogi méltóságok részvételével. Az eseményen Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek is részt vett, szentmisét mutatott be a 70 évvel ezelőtti megtorlásban keresztény hitükért életüket áldozó és megaláztatásokat elszenvedő emberekért, köztük a börtönbüntetésre ítélt Asztalos János, Pócspetri akkori plébánosáért és Királyfalvi Miklós aljegyzőért, akit az események után 3 napon belül kivégeztek.

A megemlékezésen részt vett Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek, metropolita, Szocska Ábel görögkatolikus nyíregyházi megyéspüspök, dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő, Tamás György, Pócspetri polgármestere, P. Szenes István SFV, a Vianney Testvérek priorja, Pócspetri plébánosa, a Vianney Testvérek tagjai, a Nagykállói esperesi kerület papjai és más világi, közjogi méltóságok.

A megemlékezés a máriapócsi Árpád-kori Szeplőtelen Fogantatás-templom előtti téren kezdődött, ahol a vendégek koszorút helyeztek el a Mindszenty József bíborost ábrázoló szobor előtt, ezután Erdő Péter Mindszenty boldoggá avatásáért imádkozott a templomban.

Pócspetri lakosai generációkon keresztül hordozták a 70 évvel ezelőtti események utáni megtorlás, kínzások, halálbüntetés, ellehetetlenítés keresztjét. A hétfő délutáni megemlékező szentmisén több százan vettek részt, mint ahogyan 1948 június 3-án is egyként tettek tanúságot hitük mellett, amikor nem értettek egyet a katolikus iskola államosításával. Bátor helytállásuk következményeként a kicsiny szabolcsi települést a kommunista hatalom igazságtalanul megbélyegezte, rendőrgyilkos faluként írta be a történelembe, mígnem a rendszerváltás utáni perújrafelvételnek köszönhetően rehabilitálták a falut. E változás nehezen ment át a köztudatba, ezt erősítette 70 év után, 2017-ben Királyfalvi Miklós újratemetése is. Mint mondják, bíboros még nem járt a faluban. Erdő Péter jelenléte ezen a megemlékezésen Pócspetri lakosai számára elégtételt jelent.

„Mi úgy érezzük, hogy most, amikor Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek tiszteletreméltó Mindszenty József hercegprímás harmadik utódja, 70 év után látogatásával megtiszteli a székhelyétől távol lévő kis községünket – ahol még sohasem járt az ország első főpapja –, akkor nemcsak Pócspetrinek fejezi ki tiszteletét és elismerését, hanem egész magyar népünknek, a 45 éven át hitéért vállalt minden szenvedésért. A keresztény hitük miatt hátrányt szenvedők, a hittanbeíratások megalázó törvénytelenségeiben kigúnyolt szülők, a hitük miatt felvételt nem nyerő fiatalok, a hitükért lenézettek és megkínzottak ezrei nyertek elégtételt” 

– köszöntötte Holp György, a pócspetri római katolikus-templom gondnoka a település nevében a bíborost az ünnepi szentmise elején. Erdő Péter köszönettel fogadta az őszinte szavakat, és kérte a híveket, hogy tekintsenek rá a hitükre és Jézus Krisztusra, akiért 70 évvel ezelőtt a településen emberek adták életüket és szabadságukat.

Erdő Péter bíboros szentbeszédét teljes terjedelemben közöljük:

1. A most felolvasott evangéliumi szakasz Szent Márk elbeszélésében közvetlenül Krisztus színeváltozásának csodája után következik. Az imént hallott esemény is azt mutatja meg, hogy Jézus a Megváltó, ő az a szabadító, akit hittel kell fogadnunk.Az ördögtől megszállott gyermek tüneteinek leírására ma sokan azt mondanák, hogy beteg lehetett, talán epilepsziás. Annyi bizonyos, hogy Jézus tanítványai nem tudták meggyógyítani. Jézus azonban itt is megmutatja, hogy belőle erő sugárzik. Ő nem egyszerűen emberi eszközökkel igyekszik segíteni. Így kiált fel: „Ó, te hitetlen nemzedék, meddig maradjak még körödben? Meddig tűrjelek benneteket?” (Mk 9,19). Ebben a felkiáltásban már ott rejlik a válasz a tanítványok szorongó kérdésére, hogy ők miért nem tudták a beteget meggyógyítani. Még a fiú apja is bizonytalanul, kishitűen fordul Jézushoz: „Ha tehetsz valamit, segíts rajtunk!” Jézus azonban megérzi ebben az emberben a hit csíráját. És valóban, az apa kérleli: „Hiszek Uram, segíts hitetlenségemen!” Tehát nem csupán emberi eszközökben bízik, hanem Isten segítségét kéri. Mikor pedig Jézus a beteget meggyógyítja, tanítványainak is elárulja, hogy itt isteni erő működik, hiszen a böjt és az imádság emberi eszközök arra, hogy Isten segítségét kérjük.
2. „Minden lehetséges annak, aki hisz” – mondja Jézus. Isten az, aki minden helyzetben képes az emberen segíteni. Azt azonban, hogy hogyan teljesíti be szabadító művét, mi emberek előre nem tudhatjuk. Tavaly volt 70 éve, hogy itt, Pócspetriben a hívők megdöbbenéssel és felháborodással értesültek arról, hogy államosítani akarják az egyházi iskolát. Asztalos János volt akkor a plébános. A hívek tiltakozó nagygyűlést tartottak. Lehet, hogy volt, aki úgy gondolta, majd ez a tiltakozás meghatja a budapesti kormányzatot, esetleg elállnak szándékuktól, vagy jobban figyelembe veszik az emberek kívánságát. Ha csak a hivatalos szólamokra figyeltek, gondolhatták is ezt, hiszen mindig a nép akaratáról, a nép hatalmáról, a dolgozók érdekéről szólt a propaganda. Azután persze eldördült egy lövés egy rendőr fegyveréből. Ezt követően a rendőr meghalt. Több se kellett a hatóságoknak, gyanúsított lett az egész falu. Márpedig az akkori törvénytelenségek légkörében rövid volt az út a gyanúsítás és az elítélés között. A szabályos bizonyítás és a törvényes védekezés nagyon sokszor lehetetlen volt. A koncepciós perekben előre fogalmazták meg, hogy kit miért és milyen súlyosan kell elítélni. Az emberekből pedig kínzással és fenyegetéssel csikarták ki a vallomásokat az előre elképzelt forgatókönyv szerint. 1948 végén már Mindszenty bíborost is letartóztatták. Ebben a légkörben született a halálos ítélet Királyfalvi Miklós ellen. Asztalos Jánost életfogytiglani börtönre ítélték, ahonnan 1956-ban szabadult. A sors tragikus fintora, hogy az egész eljárást személyesen Rajk László és Kádár János felügyelte. Nem sokkal később Rajk László maga is koncepciós per áldozata lett, de Kádár János is börtönbe került.Az isteni szabadítás műve néha hosszútávon válik világossá. 1990-ig kellett várni, amíg a Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte a régi ítéletet. 1993-ban valamennyi érintett személyt rehabilitálták. Mindez pedig még csak az emberi igazságszolgáltatás. Királyfalvi Miklóst 2017-ben temették újra. Fokozatosan tudatosult a társadalomban a régi események hiteles, igaz története.Mindezt azonban nem pusztán emberi szemmel nézzük. Isten ritkán avatkozik be feltűnő csodákkal a történelembe. De ellenállhatatlanul, szuverén úrként, valódi gazdaként teljesíti be művét az emberi cselekvések útján. Mert a történelem mindig két szálon fut: van az emberinek, profánnak látszó felszín, a mélyben pedig ott működik a mindent kormányzó isteni gondviselés. Talán ennek a gondviselésnek a különös üzenete, hogy innen, Pócspetriből a per utáni évtizedekben számos papi hivatás indult. Mintha a 70 évvel ezelőtti nemzedék szenvedései és kiállása a katolikus nevelésért titokzatos módon meghozta volna a maga gyümölcsét. Mindszenty bíboros úrról is sokáig és sok mindent híreszteltek. 44 évvel a halála után most kerülhetett sor arra, hogy a Szentatya megerősítse a határozatot hősies erényeinek elismeréséről. Mostantól kezdve tehát a tiszteletreméltó címmel illetjük őt, hűségét pedig példaképnek tekintjük. Bár az ő személye volt a legismertebb a hitükért szenvedést vállaló bátor magyar katolikusok közül, de tudjuk, hogy személye jelképpé is magasodott. Mindazoknak a szimbóluma ő, akik hitük, meggyőződésük, emberségük bátor vállalása miatt kínzást, börtönt, megaláztatást szenvedtek, sőt feláldozták az életüket is. Hosszú a sora azoknak a vértanúknak és hitvallóknak, akiket a XX. század tanúságtevői közül már a boldogok sorába iktattak itt, a Kárpát-medencében. Az ő szenvedésük ma is lelki segítség népeink számára.
3. Napjainkban is két szálon fut a történelem. A felszínen tisztességes, vagy akár téves, önhitt vagy rosszindulatú, nagylelkű vagy önző emberi törekvések működnek az események sodrában. A mélyben pedig halad előre egy isteni terv, amely nem zárja ki az emberi szenvedést és a tragédiákat, de örök és teljes igazságot szolgáltat. Mert az életünk túllép az időn és a téren, mert a földi élet megpróbáltatásai eltörpülnek az örök boldogság végső igazsága mellett.Jézus tanítványai sem tudtak meggyógyítani minden betegséget. Ma sem tudjuk a világ minden baját orvosolni. De ha Krisztus követői vagyunk, akkor ne csupán a magunk erejében bízzunk, hanem fedezzük fel az imádságot és a böjtöt! Érezzük át, hogy szükségünk van Isten segítségére egyéni és közösségi életünkben.Az ő áldását kérjük Pócspetri egész közösségére, hazánkra és az egész emberiségre. Ámen.

A szentmise után az emlékezés virágait helyezték el Asztalos János plébános emléktábláján, majd a résztvevők énekelve átvonultak a KOSZISZ Királyfalvi Miklós Katolikus Általános Iskolába, ahol további beszédekkel, köszöntőkkel és a település fiataljainak előadásával folytatódott a megemlékezés.

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye